A Pásztor

A tudós pásztorok rítusai a falu javát szolgálták ; Luca napján fokhagymakereszttel védték az állatokat, Ádám-Éva napján vesszőgúzzsal varázsoltak termékenységet, Nagypénteken pedig gyertyával hárították el a rontást a csapásokról.

Pásztorfoglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. Valószínű, hogy a vadállatok háziasításával egy időben alakult ki.

Feladata az állatok őrzése, legeltetése, ellátása a szabadban. A szarvasmarha és juhtenyésztés alapjait a pásztorok rakták le. Munkájukat a terelőkutyák segítették a Kárpát - medencében így a magyarok által hajtott nyájakat a pumi, a kuvasz, a puli és a komondor kísérte. A nap legfontosabb szaka az itatás volt, amikor is a gémeskút körül gyülekeztek az állatok. Itatás után következett a delelés, a rekkenő melegben tilos volt hajtani és az állatokra is ráfért egy nagyobb pihenés. Az állatok sötétedéskor elcsendesedtek. A kint alvó pásztorok napi munkája az állatok nyugovóra tértével véget ért. Este tűz mellett dalolás, bóbiskolás, rabló- és kísértet históriák mesélése váltotta egymást. Nagyon jó fizetést kaptak a gazdáktól, némelyik egyenesen jó módú lett mire kiöregedett a munkából.

A népi hitvilágban a tudós pásztor természetfeletti erejű személynek számított akinek hatalmában áll az állatokat tetszőlegesen irányítani vagy más boszorkányos tetteket végrehajtani.

Értettek az állatok gyógyításához, ha kellett törést, harapást vagy belső betegséget egyaránt gyógyítottak. A juhok körmölése és nyírása általános tudásnak számított. Az elhullott vagy levágott állatokat is feldolgozták, bőrükből készített dísz- vagy használati tárgyakat eladták a vásárokon pld. kulacs, dohányzacskó, suba.



Ügyes kezű pásztor emberek, hogy az idő jobban teljen fafaragványokat készítettek, amit évszámmal és szignóval is elláttak.

Pásztoroktól eredeztetik a furulyát és a dudát is, melyen egyaránt jól játszottak. Gyógyítottak embert és állatot egyaránt. Rontást hárítottak el a ház körül. Ezekért a szolgáltatásaikért semmi fizetséget nem fogadtak el.

31 megtekintés